Crouch interjú
1. rész
Peter, most már 7 hónapja vagy a csapatnál, minden úgy alakult ahogy azt elképzelted?
"Mielött csatlakozol egy csapathoz, rengeteg gondolat fut végig az agyadban arról, hogy milyen is lesz majd és el kell hogy mondjam, minden minden tõkéletesen megfelel az elvárásaimnak. A tény az, hogy minden sokkal jobb mint ahogy azt elõtte elképzeltem. Jól ismerem Jamie Redknapp-et a Southamptonnál eltöltött idõkbõl és õ is azt mondta nekem, hogy a Liverpoolba igazolni jó döntés és ez be is bizonyosodott. Amikor még kívülrõl néztem a csapatot, már akkor is csodálatosnak tartottam és most, hogy már belülrõl is megfigyelhettem a dolgokat, rá kellett jönnöm, hogy még annál is csodálatosabb mint azt elõtte gondoltam."
Úgy tûnik mára már nagyon jól beilleszkedtél, mit gondolsz mitõl ment ez ilyen simán?
"Igaz; öszintén szólva tényleg könnyû volt. Mindenki nagyon barátságos volt itt a klubnál. Természetesen a játékosok és a menedzser is nagy szerepet játszott abban, hogy ilyen könnyen sikerült beilleszkednem. Teljesen otthon érzem magam a klubban és a városban egyaránt."
Tiszteletben tartva az elõzõ klubjaid, hogy tudtad kezelni azt a helyzetet, hogy egy ilyen nagy csapatba kerültél mint a Liverpool?
"Természetes, hogy sokkal nagyobb a nyomás az emberen egy ilyen csapatban, mint mondjuk a Southamptonnál. Sokkal többen foglalkoznak veled és azzal amit csinálsz. Talán az elején kicsit nehéz volt ez, de ne mondanám, hogy túl sokáig tartott ezt megszoknom. Focistaként ez az a hely ahol mindenki szeretne lenni, nagy tömegek elött játszani hétrõl hétre és harcban lenni különbözõ trófeákért. Ha választanom kellene a kettõ közül akkor a mostani helyzetemet választanám, mert azt sokkal jobban élvezem."
A Liverpool szurkolók természetesen a szívükbe zártak téged. A szezon elején, amikor sokan ellened voltak és a Liverpool szurkolói kiálltak melletted, az milyen érzés volt és mennyit jelentett az neked?
"Már korábban is mondtam, hogy õk fantasztikusak voltak velem. Becsülendõ, ahogy mögöttem álltak és tényleg fantasztikusak voltak. Csodálatos, amikor a saját szurkolóid veled vannak. Akkor is amikor az emberekkel összefutok a városban amikor nincs meccs."
Korábban említetted, hogy a csapattársaid sokat segítettek a beilleszkedésben, mégis ki volt az aki a legtöbbet segített?
"Mielött idejöttem volna, jól ismertem már Steve Finnant és jó barátságban voltunk, szóval az elején vele töltöttem több idõt. Aztán késõbb persze azokkal is akiket jól ismerek az Angol válogatottból, Jamie Carraghert és Steven Gerrardot. De mindenkit meg kellett ismernem, az idegenlégiós srácokat is és nincs senki akivel ne jönnék ki jól és szerintem ez a pályán is látszik. Egymásért küzdünk a pályán is."
A pályán kívül is vannak közös programjaitok?
"Igen, amikor nincs meccs akkor mindig próbálunk szervezni valami közös elfoglaltságot. A kapitány, Steven ezért általában a felelõs. Persze nem könnyû összehozni, mert nincs túl sok szabadidõnk, különösen akkor, amikor egy hét alatt két meccsünk is van. Néhány hete voltunk Gokartozni és nagyon jó kis móka volt."
A helyi újságban volt egy cikk arról, hogy néhény csapattársaddal a "Gerlands" nevû szorakozóhelyen voltatok, mi mondanál errõl?
[Nevet] "Addig nem sokszor voltunk így együtt a srácokkal, tehát a Luton elleni FA Kupa meccs után szerveztünk egy közös estét és a "Gerlands"-ban kötöttünk ki. Volt néhány valótlan dolog, amit leírtak az újságokban. Néhány nappal a történtek után beszéltem az édesapámmal és elmesélte, hogy mit olvasott az újságban, de semmi olyasmi nem történt. Az tény, hogy az újságban jól hangzott. Nagyon jó esténk volt a srácokkal és nagyon jó volt kikapcsolódni egy olyan meccs után mint a Luton elleni."
Szerinted mekkora jelentõssége van az ilyen csapatépítõ programoknak?
"Úgy gondolom életbevágóan fontos, hogy jó kapcsolat legyen a csapattársak között. Talán nincs is ilyenekre elég idõnk, de amikor együtt vagyunk, akkor mindenki jól érzi magát és nincs kétség affelõl, hogy ettõl erõsebb lesz a csapatszellem."
|